Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a stressz csak minket, felnőtteket érint, és gyermekeink nem küzdenek ilyen problémákkal. Ennek részben az is oka lehet, hogy a gyerekek sokszor egészen másként élik meg és reagálják le a belső stresszérzést, és mivel szavakkal nem nagyon tudják kommunikálni, mi egyszerűen nem ismerjük fel. Pedig nagyon fontos, hogy megértsük az erre utaló jeleket, és segítsük gyermekünket a feszültség levezetésében.
A gyermek és a stressz
Akár a túlzott visszahúzódás, a kedvetlen semmittevés, akár az agresszív viselkedés, de még a házi feladat elbliccelésének hátterében is állhat stressz, szorongás:
- az iskolai, vagy akár már az óvodai elvárásoknak való megfelelési vágy (és nemcsak a pedagógus, de bizony felénk, szülők felé is),
- a kudarcélmények vagy az attól való félelem,
- az osztálytársak általi zaklatás vagy kiközösítés,
- összeveszés a legjobb baráttal,
- egy igazságtalan helyzet vagy megszégyenítés,
- a sok különórára való rohanás, ami nem hagy elegendő énidőt az élmények és problémák belső feldolgozására.
Ezek mind-mind erős stresszfaktorok, amikkel egy kisgyereknek napi szinten meg kell küzdenie. Személyiségtől függően ezt mindegyikük másként teszi: részint más módszerekkel, részint pedig ki könnyebben, ki nehezebben. A mi dolgunk, hogy felismerjük és segítsünk gyermekünknek az aktuális stresszérzete oldásában. Ám legalább ennyire fontos, hogy pici korától kezdve együtt gyakoroljunk vele számára hatékony feszültséglevezető módszereket, melyeket idővel majd maga is tud önállóan alkalmazni (akár tudattalanul) olyankor, amikor stresszt vagy szorongást él meg. Saját és mások érzelmeinek felismerését fejleszti a Beszédes arcok játék.
Stresszoldó technikák
Intenzív mozgás
Köztudottan az egyik legjobb stresszlevezető az intenzív mozgás. Ha gyermekünknek egyedül nincs kedve nekiállni (ez adott helyzetben eléggé érthető), akkor közös játékkal vegyük rá. Kiváló erre például a foci vagy a kosárra dobás, a trambulin, de jót tesz az ugrálókötelezés, fogócskázás, a roller, görkorcsolya vagy gördeszka, indiánszökdelés és minden rohangálós vagy küzdős játék.
Önmegnyugtató mozgások
A ritmikusan ismétlődő, ringató mozgások szintén hasznosak ilyenkor, különösen, ha nem pattanásig feszült stresszt, hanem inkább befelé forduló szorongást érzékelünk gyermekünkön. Jó ilyenkor például a hintázás és a Bilibo vagy a Gonge egyensúlyozó tölcséreken való gördülés. De csinálhatjuk gyermekünkkel együtt ezt az egyszerű játékot is: az összezárt talpunkon állva előre-hátra „hintázzunk”, miközben a karunkat is lendületesen egyre magasabbra lendítjük vele – ez a gyakorlat nagyon gyorsan beindítja az agy ősi részében a megnyugvást és jó érzést keltő folyamatokat.
Antistressz eszközök
Nemcsak felnőtteknél, de a gyerekeknél is beválnak a különböző nyomkodós vagy pörgettyűs antistressz eszközök a stressz közvetlen levezetésére. Ehhez vásárolhatunk speciális nyomkodós vagy pörgettyűs eszközt, de tulajdonképpen megteszi egy tenyérbe való rugalmas kislabda vagy akár egy sípoló gumifigura, vagy a pici korból megmaradt manipulációs-nyomkodós játékok. Ha szükséges, találjunk ki a tevékenységhez motiváló kerettörténetet.
Taktilis megnyugtatás
Régi tapasztalat, hogy a bőrünkön keresztül érkező kellemes ingerek nyugtató hatással vannak az emberre. Különösen igaz ez a puha, szőrös tapintású dolgokra, illetve egy másik élőlénnyel való fizikai kontaktusra. Stresszes vagy szorongó gyermekünknek kifejezetten jót tehet, ha magához öleli kedvenc plüssét, de ha van kisállata (nyuszi, hörcsög, cica vagy kutya), annak simogatása még nagyobb csodákra képes. Utána a kis kedvencről való gondoskodás – etetés, fésülés – végképp figyelemelterelő hatással lesz rá.
És hát ami ebben a kategóriában a mi csodafegyverünk: öleljük át, simogassuk, dédelgessük, ringassuk gyermekünket, ha úgy látjuk, hogy nyitott rá és jólesne neki.
Stresszoldó légzés
Stressz hatására a légzésünk felgyorsul és felületessé válik, ezért válhatott a különböző jóga- és relaxációs technikák egyik leghatékonyabb stresszoldási módszerévé a légzés lelassítása és elmélyítése, ami gyermekeknél is nagyon gyorsan eredményre vezet.
Cél a hosszú, mély belégzés, a levegő bent tartása pár másodpercig, majd a kifújás szintén hosszan a szájon át. Nagyobbacska gyermeket erre közvetlenül is taníthatunk úgy, hogy együtt végezzük számolással a gyakorlatot, ám kisebbeknél ehhez előbb érdemes játékos módszereket bevetni. Például fújassunk vele lufit (az érdekesség kedvéért a végén aztán hirtelen elengedve elröptethetjük, vagy mókás hangot csalhatunk ki belőle, ha lassan engedjük ki a levegőt). De gyakorolhatunk speciális légzéstechnika fejlesztő játékkal is, hogy a kisgyermek ráérezzen a lassú kilégzés technikájára.
A légzéstechnika kedves válfaja kicsik számára a cicahát gyakorlattal való összevonása: a gyermek a sarkán ülve cicaszerűen előrenyújtózik, és közben hangot kiadva fújja ki a levegőt lassan, majd a sarkára visszaereszkedve mélyen lélegezzen be ismét, mint egy kiscica.
Elmélyülős tevékenységek
Sok kisgyerek fel tud oldódni a koncentrációt igénylő, elmélyülős (főleg kézműves) játékokban. Bármi jó ehhez: színező-kifestő, gyurmázás, Hama vasalható gyöngyökkel való alkotás, kirakós játékok, stb.
