Felnőttként már bizonyára nem emlékszünk rá, hogy egy adott mesét kitől is hallottunk először, mikor gyerekek voltunk. Pedig akkor és ott, nagyon meghatározó szerepe volt életünkben. Emellett az sem mindegy, hogy milyen formában jut el a mese a gyermekhez. Könyvből olvassuk a történetet, vagy fejből meséljük, esetleg tévében, diafilmen, bábozás közben, vagy moziban látta?
A legjobb, ha a csemete választja ki a mesét, amit hallani szeretne. Persze a nagy kedvenceket nem könnyű felnőttként ezredszerre is felolvasni, ezért is érdemes mindig újdonságokkal bővíteni, a házi könyv- és diafilmtárat, hogy az újdonság varázsa is hívogató legyen. Azonban mindig tartsuk szem előtt, hogy a mese, alkalmazkodjon a gyermek életkorához.
Általában megfigyelhető az a tény, hogy azok a gyerekek, akiknek rendszeresen mesélnek, nagyobb, élénkebb a fantáziájuk, bővebb a szókincsük, beszédkészségük fejlettebb és szóban is jobban ki tudják fejezni magukat. Jelen korunk rohanó világában egyre kevesebb idő és energia jut a tartalmas, időtöltésre gyermek és szülő között. A mese ebben is segít.
Az érzelmek
A legkisebbeknek még nem könnyű különválasztani a mesék fantáziavilágát a valóságtól. Valóban létezik sárkány? És tündér? Ezért is hasznos a könyvből és diafilmről történő mesélés, mert közben meg lehet állni, hogy a gyermek feltehesse kérdéseit, vissza lehet lapozni egy korábbi oldalra, képre, hogy a történetben ne maradjanak homályos foltok.
A fejből történő mesélés kínálja mind a mesélő, mind a hallgatóság számára a leginkább meseszerű és maradandó élményt, erősítve a közöttük lévő érzelmi kapcsolatot. Emellett másik előnye, hogy folyamatosan változik a történet, a gyermek reakciói alapján. Tetszik neki? Felfogja? Eszerint alakítható a cselekmény és a szereplők is.
Nem utolsó sorban, a fejből mesélés közben, a szülő is újra gyerek lehet, fejlesztve saját képzelőerejét és mesemondó képességét.
A gyerekkorban megkedvelt mesék is szerepet játszanak abban, hogy nagy kamasz, illetve felnőtt korban fantasy történeteket is szívesen olvas, vagy néz az ember. Nem véletlenül van ekkora sikerük mind az írott, mind a mozgóképes tartalmak között, kezdve a gyermek varázslóktól, a gyűrű hordozón át, egészen a karibi kalózokig.
A klasszikus mesékben általában a jó és a rossz szemben állása, küzdelme elevenedik meg. A modern, jelenkori mesékben már sok olyat találunk, melyekben nincsenek olyan elemek, melyek annyira megrémíthetik a kicsiket, mint például egy hétfejű sárkány.
Ugyanakkor a modern rajzfilmekben sokkal több az agresszív, erőszakos viselkedésű szereplő és a villódzó fények és a hangeffektek sem a legmegfelelőbbek a gyermekek számára.
A mese szerepe
A korlátok nélküli fantáziavilág, a gondolatok teremtő erejének és a szabadságnak az átélése.
Már egészen kis babaként sokszor tudattalanul azzal szembesül a gyermek, hogy valamilyen korlátokba ütközik, akár mozgásában, akár környezetével kapcsolatban.
Ezekkel ellentétben, a mesében kialakíthatja saját, korlátok nélküli fantáziavilágát. Csak az ő tudja, hogy az ő fejében az Üveghegy mekkora, a Békakirályfi mekkora béka volt valójában, vagy egy hétmérföldes csizmával milyen hamar átszelhető egy egész ország.
A mesék csodálatos világa és a gyermeki elme közösen olyan világot és képeket fog alkotni, melyre a film nem, vagy csak részben képes.
A táj domborzata, az időjárás, a szereplők kinézete, mérete, az állatok színei, de még akár az illatok is az ő képzeletének megfelelően fognak alakot ölteni.
A felolvasott történetek mindig mást hatást váltanak ki a hallgatóságból, mint a „készen kapott” film adaptációk.
A mesék általában egy probléma felvetésével, a cselekmény bonyolításával, végül az akadály elhárításával, megoldással zárnak.
A mese hatásai
- A mese fejleszti a fantáziát. A mesélt történetek közben az álló-, vagy mozgóképes illusztrációk hiányában. a gyermek a saját képzelőerejére hagyatkozik.
- A mese segíti a személyiségfejlődést, az énkép kialakulását. A jó és a rossz küzdelméből fontos tanulságok is levonhatók, melyek a gyermeknevelésben nyújthatnak segítséget.
- A mese fejleszti az érzelmi intelligenciát is. A gyermek átéli a főhős élményeit, megéli érzelmeit: örül, aggódik, átérzi a veszélyt, töri a fejét a probléma megoldásán.
- A mese tanít, üzenetet ad át. Akár a mindennapi életről, akár az élet küzdelmesebb oldaláról, vagy mélyebb igazságokról. Példát állít az összefogásnak és hogy a jó elnyeri jutalmát.
- A mesének megkerülhetetlen szerepe van a beszédfejlesztésben. A kommunikációs készség, a szövegértés, a szókincs bővítése, a szófordulatok és alapvető nyelvtani szabályok elsajátítása is fejlődik mesehallgatás közben.
- Azok a gyerekek, akiknek sokat olvasnak könyvből, korábban és jobban érdeklődnek az írott történetek és könyvek iránt, ezáltal igényük lesz az olvasásra, mely tovább bővíti ismeretüket.
- Az elalvás előtti mesélés segít egy nehezebb napot lezárni, vagy egy betegség miatt megterhelt gyereki lelket megnyugtatni. Az esti mesék közben feloldható a napközben felgyülemlett feszültség is.
- A mese szórakoztat, lelassít, elgondolkodtat és megnyugtat. Egy olyan táguló univerzumot hoz létre, ahová bármikor örömmel térünk vissza.
