„A játszótársam mondd, akarsz-e lenni, akarsz-e mindig, mindig játszani,”- tette fel a kérdést Kosztolányi egy versében, mely a Kaláka együttes megzenésítésével mutatott túl önálló irodalmi népszerűségén és vált az egyik legkedveltebb megzenésített versé. A költői kérdésre a szerző persze soha nem várt választ, de ha eljátszunk egy közvélemény kutatás gondolatával, nagy valószínűséggel szinte mindenki egy hatalmas igennel válaszolna. Korántsem mindegy azonban, hogy ki mit ért játék alatt. Sajnos egyre fiatalabb és fiatalabb korosztályoknak ma már egyértelműen a számítógépeken és okostelefonokon futó játékok ugranának be azonnal. Az idősebb generációk pedig a társasjátékokra és a fajátékokra emlékeznek a legszívesebben. Ez utóbbiak, vagyis a fajátékok ma igazi reneszánszukat élik, ami persze korántsem véletlen.
Miért jók a fából készült játékok?
Ha egyszerűen és röviden szeretnénk válaszolni, akkor azt mondhatjuk: „Azért, mert jók!” Ha viszont egy kicsit bővebben is ki akarjuk fejteni, akkor bizony nagyon érdekes és hasznos információkhoz juthatunk. A fajátékok reneszánszának egyik fő oka ugyanis, hogy az emberek mostanra rájöttek, a természetes anyagoknak a közvetlen környezetünkben elsőbbséget kell élvezniük. Így nem mindegy, hogy a gyerekszobákban az olcsó műanyag “kacat” hegyekkel találkozunk, vagy ízléses, fából készült játékokkal. Ez az érv persze csak a szülők „szemüvegén keresztül” releváns. Ami a gyerekeket illeti, a fajátékok nagyban hozzájárulnak a testi, a szellemi és a lelki fejlődésükhöz. Nagyon fontos, hogy a legkisebbek számára, akik még csak tapogatnak és a színekkel ismerkednek, a fa termékek nyújtotta forma és színvilág, ami a különféle játékokban felfedezhető, valóban fejlesztő hatással bír. Persze ebben a korban azért nem árt óvatosnak lenni, hiszen egy-egy véletlenül elszálló fakocka ne szeghesse senki kedvét.
Milyen készségeket fejlesztenek a fajátékok?
A korosztályok között természetesen fontos különbséget tenni, hiszen amíg a legkisebbeknél még csak a forma, a szín, a fa mint anyag jelenti az élményt, mint például a Hape Formakereső-hangzó dobozokkal, addig az óvodás korosztálynál már megjelenik az aktív játékélmény is. Ezt az élményt pedig nagyon fontos, hogy természetes alapanyagok segítségével kapják meg a gyerekek, hiszen, ha ebben a korai életszakaszban természetessé válik számukra a „természetes”, akkor nagy eséllyel a későbbiekben is ragaszkodni fognak ahhoz, hogy nemcsak a játékaik, de talán az egész életfelfogásuk lényegesen környezettudatosabb legyen. Eleinte persze ezek a „felnőttes, tudományoskodó életérzés”-ek a gyerekeket a legkevésbé sem érdeklik, ők inkább arra koncentrálnának, hogy egy mágneses pálca segítségével a megfelelő színű golyót a megfelelő helyre igazítsák be. Ez a játék is nagyon jó példa arra, hogy nemcsak szórakoztatóak lehetnek a fajátékok, de nagymértékben fejleszthetik az apróságok színfelismerését, kézügyességét, valamint a szem-kéz koordinációjukat egyaránt. Ezek a képességek pedig elengedhetetlenül szükségesek például az íráselsajátítás alapjait képező mozgáskoordinációhoz.
Fajátékok, melyek összehozzák a családokat
A játék élményénél nagyon fontos, hogy az ne egy magányos tevékenység legyen, hiszen éppen ez az élmény ágyazza meg a megfelelő szocializálódást, segíti a kapcsolatteremtő képességek fejlesztését. Szerencsére egyre gyakoribbak azok a családok, akiknél több generáció fészkeli be magát a padlóra egy-egy logikai vagy fa építőjáték kedvéért. A közös játék élménye és élvezete pedig gyakran elhomályosítja az idősebb generációknak a padlóról való „feltápászkodás” problémáját, hiszen játszani igazából mindenki szeret. Ezek a fajátékok, amelyek az egész családot leültetik, nem csupán szórakoztatnak, de nevelnek is. Megtanítanak arra, hogy türelmesek legyünk a másikkal szemben, hiszen minden körben ki kell várni amíg ismét ránk kerül a sor. Megtanít arra, hogy figyeljünk a másikra, mivel a játszótársunk játékba avatkozása nagymértékben befolyásolhatja a mi lépésünket is. Ezek az élethelyzetek pedig nagyon is valódiak, a nagybetűs élet alapvetései közé tartoznak, amelyeket hajlamosak vagyunk gyakran elfelejteni. Ezért is érdemes egy-egy jó fajátékot beszerezni.
„Fából fakatona, fából volt a lova” – énekelte Kányádi Sándor “Faragott versikéjét” szintén a Kaláka együttes és csak remélni tudjuk, hogy az effajta lovas katonák hódításai sikeresek lesznek és a fajátékok ismét elnyerik méltó helyüket a karácsonyfák alatt, majd a gyermekeink polcain.
