Családi játékok, közös alkotások a tavasz időszakára
A tavasz beköszöntét több változás is jelzi. Hosszabbak lesznek a nappalok, több időt töltünk a szabadban, a bennünket körülvevő természet élénk zöld színre vált, rügyeznek a fák, hazatérnek a költöző madaraink, a hideg, havas talajból előbújnak az első tavaszi virágok. Erre az időszakra esik többek között a Víz világnapja is.
A következőkben olyan játékokat gyűjtöttünk össze, melyek a tavaszhoz és a Víz világnapjához köthetők:
Színvadászat
A hosszú tél után, a tavaszi enyhe időben kifejezetten jól esik nagyokat kirándulni a természetben. Séta közben figyeljük meg, hogy milyen színeket és színárnyalatokat látunk (pl. hányféle zölddel, barnával, boróval stb. találkozunk). Nézzük meg, hogy van-e nálunk hasonló színű tárgy vagy rajtunk a természettel azonos vagy olyasmiféle színű ruhadarab. Ha magunkkal viszünk egy kis noteszt, tollat, és minden színnél, színárnyalatnál húzunk egy-egy strigulát, a végén összeszámolhatjuk milyen sokszínű a tavasszal a termeszét.
Tenyeres nyomkeresés
Készítsünk családi tenyérnyomatokat fehér lapokra. Minden családtag mindkét tenyerét fessük be különböző színű vízfestékkel vagy temperával, majd nyomjuk rá egy-egy lapra. Az elkészült (megszáradt) „nyomokat” vágjuk szét legalább három részre és felváltva rejtsük el egy előre kijelölt térben (szobában vagy udvaron). A nyomkeresőknek meg kell találniuk az elrejtett darabokat, össze kell illeszteniük őket és megtippelni, hogy kinek a tenyere lehet.
Vizes kísérlet
Az otthon kísérletezés minden nagy öröm a gyerekeknek. Együtt fedezhetjük fel, hogy a különböző természetben megjelenő elemeknek milyen tulajdonságaik, jellemzői vannak.
Március 22-én ünnepeljük a Víz világnapját, ami jó alkalom arra, hogy beszélgessünk a gyermekeinkkel ennek a nélkülözhetetlen lételemnek a fontosságárról. A következőkben leírt és otthon is végezhető kísérlet * pedig támogatóan hathat a vízzel való kapcsolat pozitív alakulására:
Vándor parafadugó
Ehhez a kísérlethez szükségünk lesz egy parafadugóra, egy késre (vagy más élesebb vágóeszközre), egy átlátszó üvegpohárra, egy kancsóra, egy tálcára és csapvízre.
Vágjunk le a parafából egy (vagy a gyermekek számának függvényében több) körülbelül fél centiméter vastagságú korongot (vagy korongokat). Tegyük a poharat egy tálcára. Öntsünk vizet az a pohárba úgy, hogy ne legyen teljesen tele, de több legyen fél pohárnál. Mielőbb beletesszük a parafakorongot, kérdezzük meg a gyerekeket, hogy mit gondolnak arról, mi fog történni a parafadugó koronggal. Ezután tegyük a víz tetejére a parafa korongot. Látni fogjuk, hogy a „vándor” parafadugónk a pohár széle felé úszik. Ezután a kancsóból töltsük színültig tele a poharat úgy, hogy egy teljesen felpúposodjon a víz (ha kicsit mellé ömlik sem baj). Máris láthatóvá válik, hogy a „vándorunk” a pohár közepére igyekszik. Hogyan történhet mindez? Mit gondolnak a gyerekek? Erre számítottak?
A természetben is láthatnak hasonlót, ha egy folyóban megpillantanak egy úszó faágat vagy rönköt. Megfigyelhetik, hogy a folyón felszínén épp hol úszik. A pohárban is ezt a jelenséget látják. Ha kevesebb a víz, a parafa a pohár széléhez közeledik, mivel a víz és pohár szélének érintkezésénél magasabb lesz a víz szintje. Ha teljesen teletöltjük a poharat, a benne lévő víz kissé felpúposodik, így ott lesz magasabb a vízszint és a „vándorunk” is oda úszik majd.
*A kísérlet leírásához használt irodalom: : Ovilabor_Sulilabor_Kezikonyv_KÍSÉRLETEK OVIBAN_SULIBAN
