A hiperaktivitás egy olyan problémakör, amit a társadalom jellemzően elbagatellizál. A gyermek és a szülő a szűkebb és a tágabb környezet részéről ritkán kap empatikus, megértő, támogató hozzáállást. Ez rövid és hosszú távon is megnehezíti egy adott helyzet feloldását, és a gyermek hiperaktivitásának kezelését. Bár fejlesztőpedagógus bevonására szükség van, mindig a szülő higgadtságán és kitartásán múlik, hogy a gyermek a saját hiperaktív állapotát megtanulja kontrollálni. Enélkül a hiperaktivitás felnőttkorban is gátolni fogja a teljes értékű életvitelt.
A figyelemhiányos hiperaktivitás (ADHD spektrumzavar) rövid összefoglalása
A figyelemhiányos hiperaktivitás zavar az egyik leggyakoribb, gyermekeket és felnőtteket is érintő neuropszichológiai tünetegyüttes.
Három fő jellemzője – hiperaktivitás, impulzivitás, figyelemzavar – arányának alapján három fő alcsoportra oszlik:
- Kombinált típusú ADHD (mindhárom tünet jellemző),
- ADHD döntően figyelemzavarral (ADD alcsoport),
- ADHD döntően hiperakativtással és impulzivitással.
Az ADHD diagnózis felállítását szakemberek végzik, egy nemzetközi diagnosztikai kritériumrendszer alapján. A tévhitekkel ellentétben ugyanis nem minden ADHD-s gyermek túlmozgásos, vagy figyelemzavaros. Nem lehet minden feszült, nyugtalan, szorongó gyermekre rásütni, hogy hiperaktív, ahogy nem minden csendes, visszahúzódó gyerek sem introvertált.
A kezelés, azaz a viselkedési beavatkozási terv végrehajtásához az is szükséges, hogy a szülő tudatában legyen saját felelősségének, elsajátítsa a tervet, képes legyen felülemelkedni saját ösztönös reakcióin és tanult viselkedésformáin.
Hogyan támogathatja a szülő a hiperaktív gyermeket?
A poroszos stílusú, vagy túlengedékeny nevelés helyett célravezetőbb olyan nevelési stratégiát kialakítani, ami egyértelmű határokat teremt. Ugyanakkor tekintettel kell lennie a hiperaktív és/vagy figyelemhiányos és/vagy impulzív gyermek igényeire.
A túltengő energia levezetése
A gyermeknek térre és rengeteg mozgásra van szüksége. Ez az egyik olyan jellemző, amit például egy iskolai osztályban a pedagógus képzettség vagy eszközök híján nem tud, vagy nem akar kezelni.
Otthon viszont mindenképpen érdemes alternatív megoldásokban gondolkodni, és nagyobb mozgásteret engedni a gyermek számára:
- A mozgáskoordinációt például az egyensúly fejlesztését célzó szabadtéri és beltéri játékok, ugrálólabdák hatékony támogatást nyújtanak az energia levezetésében és a fókusz megtartásában.
- Ha a házi feladat elkészítésekor a szülő azt látja, hogy a gyermeket szinte szétfeszíti az energia nem érdemes az íróasztalhoz parancsolni.
- Érdemesebb megengedni neki, hogy állva tanuljon, vagy
- Biztosítsunk olyan ülőhelyet a számára, ami mozog:
- A hintaszék, babzsákfotel, óriáslabda amellett, hogy a hiperaktív gyermek szenzoros integrációs problémáiban nyújt támogatást, javítja a mozgáskoordinációt, valamint az apró korrekciós mozgások a gyermek gerincoszlopát és a törzsizmokat erősítik.
Kollektív munkavégzés a hiperaktivitás tüneteinek kezelése érdekében
Azzal, hogy az otthoni rutin feladatok elvégzésében nem hagyjuk magára a gyermeket, megélheti a hasznosság élményét, felfedezheti a segítőkészségben rejlő örömöt, és természetesen a sikerélményt.
Hangot kiadó és kreatív játékok
A hiperaktív gyermek számára fontos a manipulálás, azaz, hogy le tudja foglalni a kezét valamivel.
Sokszor már az is segít a nyugtalanságán, és képes fókuszálni a figyelmét, ha:
-
- Egy csendes, pittyegő játékot adunk neki, akár utazás, vendégség idején, vagy olyan alkalmakkor, ahol kényelmetlenné/veszélyessé válhat, ha elkezd ugrálni, vagy énekelgetni, és mindebbe esetleg a környezetének tárgyait is bevonja.
- Az interaktív játékok kontraproduktív hatással vannak az amúgy is zaklatott, nyugtalan idegrendszerre. Ezért az okostelefon nem megoldás!
- Célravezetőbb az alkotás örömét adni neki, mondjuk színezővel, gyurmával, puzzle-lel lekötni a figyelmét.
- Tekintve, hogy az ADHD egyik jellemzője, hogy nem kitartó a gyermek figyelme, érdemes több ilyen játékot, eszközt magunkkal vinni egy hosszabb utazásra, orvosi rendelőbe, stb…
A monotonitás elkerülése
A tévhitekkel ellentétben, bár kontrollálni nem tudja, nagyon is ismeri a képességeinek határát a hiperaktív gyerek. Sokszor épp azért nem kezd el egy feladatot, mert tudja, hogy úgysem lesz képes befejezni.
- A feladat egységekre bontásával, és a részfeladatok elvégzésének jutalmazásával viszont arra ösztönözzük a gyermeket, hogy a saját határait feszegetve eljusson egyik feladattól a másikig, majd el is végezze a teljes feladatot.
- A házi feladatok között tartsunk szünetet, a szünetet pedig töltsük ki mozgással, a mozgáskoordinációt fejlesztő, például TSMT (tervezett szenzomotoros tréning) játékokkal.
Ahhoz persze, hogy a szünet után a gyermek képes legyen visszatérni a feladathoz, már az elején ki kell jelölni a határokat:
- Használjunk másodpercmutatós faliórát, vagy homokórát a tervezéshez, amibe őt is bevonjuk.
- A másodperc mutató mozgása, a homok pergése egyértelműen jelzi a gyermek számára az egyezségben megállapított idő múlását. Így az idő elvont fogalomból kézzelfogható valósággá válik számára.
- Könnyebben tudja követni a percek múlását, és a saját belső idejéhez igazítani azt.
A hiperaktív, figyelemzavaros gyermek hasznosan együtt töltött időt igényel. Szüksége van az aktív jelenlétünkre, párbeszédre, visszajelzésre és megerősítésre. Mindezt a szülő kreatitvitással, rugalmassággal, találékonysággal, humorérzékkel és persze rengeteg türelmmel tudja elérni. Nemcsak a hiperaktív gyermeknek van szüksége fejlesztő pedagógusra tehát, de a szülőnek is egy mentorra vagy pszichológusra. A kommunikáció javításához pedig akár ADHD spektrumzavarra szakosodott mediátor/moderátor segítségét is érdemes igénybe venni.
