A finommotorika – másnéven finommotoros készségek – magában foglalja a kéz kisebb izmainak magasan koordinált használatát. A finommotoros képességek hatékonysága és precizitása jelentősen befolyásolja az elvégzett feladatok eredményének minőségét, valamint a feladat végrehajtásának sebességét. A hatékony finommotorika, és annak fejlesztése nélkülözhetetlen a munkavégzéshez, és az önálló életvitelhez is.
Pár mondat a finommotorikáról
Dióhéjban a finommotorika az érzékelés és a mozgás precíz és hatékony összehangolása. Természetesen minden gyermek a maga ritmusában fejlődik, azonban egy bizonyos életkorhoz köthető keretrendszer minden fejlődési, érési szakaszra jellemző. Például az olyan csecsemőkori reflexek, mint a fogóreflex – normális esetben 3 hónapos korig aktív – szükségesnél hosszabb ideig való visszamaradása a mozgásfejlődést és közvetlenül a finommotorika fejlődését gátolja.
A finommotorika szó szerint alapvető feladatok végrehajtását biztosítja, ilyen feladatok például:
- Alapkészségek
- Ceruzafogás és használat: firkálás, színezés, rajzolás, írás.
- Magasabb szintű kézügyességet igénylő kreatív/műszaki tevékenységek, például kéziszerszámok használata.
- Ollókészség, vágás
- Játéktevékenységek
- Építési készségek, például kisvasúttal.
- Baba öltöztetés.
- Informatikai eszközök használata
- Egér, billentyűzet, érintőceruza, érintőfelületek manuális használata.
- Öngondozás
- Öltözködés: cipőfűző megkötése, szandálok, cipzárak, gombok, övek használata.
- Evés: evőeszközök használata, dobozok és uzsonnástáskák, zacskók, egyéb tartók kinyitása.
- Személyi higiénia: fogtisztítás, hajmosás, tusolás, fürdés, vécéhasználat.
A finommotorika fejlesztése – és hátráltatása – a napi rutin során
Egy szülő számára azért fontos tudni, hogy a finommotorika fejleszthető, mert ha észleli, hogy a folyamat sérült, támogatást nyújthat gyermekének. (Természetesen a gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus vezetése mellett.) A támogatás azonban nem azt jelenti, hogy a gyermek helyett mi végezzük el a személyével kapcsolatos mindennapi rutinfeladatait.
- A legtöbb szülő ott “rontja el”, hogy időhiányra hivatkozva nem hagyja a gyermeket egyedül “dolgozni”, azaz mosakodni, törölközni, fogat mosni, felöltözni, levetkőzni, ki-, és begombolkozni.
- Tipikus példája ennek, hogy tépőzáras cipőt veszünk a gyereknek, mert nem tudja bekötni a cipőjét. Ezzel a praktikusnak tűnő időhatékony “megoldással” még az esélyt is megtagadjuk tőle, hogy valaha is megtanulja, hogyan kell cipőt – vagy bármi egyebet – bekötni, megkötni, kikötni.
A gyerek ugyanis játék közben és a mindennapi rutinfeladatok során gyakorolja és fejleszti finommotorikus készségeit.
Ehhez nyújthatunk támogatást a számára azzal, ha bevonjuk őt például a háztartási és ház körüli feladatokba:
- A konyhai játékok használatával még attól sem kell tartani, hogy a gyerek kárt tesz magában, vagy az értékes konyhai eszközökben.
- Ha a kertben akad munka, a gyermek is bekapcsolódhat a homokozó eszközökkel, például homokozólapáttal, gereblyével, vödörrel, szitával, különböző formákkal.
- Ha még autók is vannak a homokozókészletben, az igazi nyereség, hiszen amikor a figyelmének már terhes a segítség, teret engedhetünk az önálló játéktevékenységnek, de még mindig a finommotorika figyelembevételével.
- Tökéletes alkalom a finommotorika fejlesztésére a teregetés, hiszen a csipesz megfogása és használata:
- A szem-kéz koordináción alapul,
- A hüvelykujj és a mutatóujj egymással való szembefordítását (csipetfogás), valamint határozott, de koordinált nagyságú és irányú erőkifejtést igénylő tevékenység.
- Ráadásul a csipeszek használatával a színek felismerését is megtaníthatjuk a gyermeknek. Ha erre nincs lehetőség kert híján, a mozdulatot gyakorolhatjuk a Jumbo finommotorikus csipesszel.
Játékok a finommotorika támogatására
A napi rutinba való bevonás mellett természetesen különböző játékokkal is támogathatjuk a gyermek finommotorikus képességének fejlődését.
- A távirányítós autók szinte észrevétlenül fejlesztik a szem-kéz koordinációt, és a finom mozgásokat.
- A puzzle-ök, a mozgatható darabokkal és alkatrészekkel ellátott társasjátékok, specifikus építőjátékok, és a szerelős, csavarozós játékok ideálisak például a csipetfogás fejlesztésére.
- A rajzoló, színező, kifestő játékok az alkalmazott eszköz – például markerek, zsírkréta, színesceruza, filc, tusfilc, ecset – kifinomultságától függően különböző életkorokban használhatók.
- Az ujjfestés és gyurmázás a gyermek számára valódi, zsigeri örömöt okoz, hiszen szabadon, megkötés nélkül használhatja alapértelmezett multifunkcionális eszközét, a kezét.
- A papírhajtogatás (origami) és papírkivágás (kirigami) az elkészítendő figura nehézségi fokától függően alkalmas a különböző életkorú gyermekek finommotoros funkcióinak fejlesztésére. Eleinte bátran használhatunk csomagolópapírt, újságpapírt, később pedig funkcionális papírt, azaz különböző vastagságú dekorkartont, origami-lapokat. A textúrák megismerésével nemcsak a finommotorika, de a kreatív készségek is fejlődnek.
- A golyóvezető-, vonalvezető játékok a finommotorika mellett a memóriát és a logikai készségeket is fejlesztik.
- A gyöngyözés talán az egyik legprecízebb finommotorikát igénylő kreatív tevékenység. A különböző nagyságú vasalható HAMA-gyöngyök szettekben is elérhetők, és a gyermek készségeinek megfelelő lehetőséget teremtenek az alkotásvágy megélésére.
Egy hozzávetőleges ütemterv bizonyos mérföldkövek elérésekor segít megállapítani, hogy gyermek a finommotoros készségek keretrendszerének megfelelő ritmusban fejlődik-e. Az ütemterv felállításában kérhetjük a védőnő, a gyermekorvos és a fejlesztő pedagógus segítségét.
