Tévhit, hogy az újszülöttek és csecsemők nem tudnak játszani, ahogy az is, hogy nem lehet velük játszani. Bár úgy tűnhet, hogy a baba csak egy apró, tehetetlen, de rendkívül törékeny “csomag” mindaddig, amíg a mozgása rendezetté és tudatossá nem válik, azonban sosem lehet elég korán elkezdeni a játékot, és ezzel együtt a figyelem korai fejlesztését. A gyermek figyelme ugyanis megcélozható, felkelthető, megtartható, illetve az ingerekre adott reakcióiból feltérképezhető, hogy megfelelő ütemben fejlődik-e. Azt viszont észben kell tartani, hogy a kognitív funkciók – köztük a figyelem – mentális és motoros készségek, képességek nem külön-külön, hanem együtt, egymásra hatva fejlődnek.
Miért fontos a játék a figyelem fejlesztésében?
Valószínűleg kevés szülő, nagyszülő fejében fordul meg, amikor játékot vesz a gyereknek, hogy milyen készségeit és képességeit fogja azokkal fejleszteni. A legtöbben azért vesznek játékot, hogy a gyerek önállóan el tudja magát foglalni valamivel, amíg a szülő valami mást csinál.
A játék szerepe
A játékok nem olyan unaloműzők amik helyettesíthetik a szülőt:
- A játék eredendő célja, hogy az érzékszervi stimuláció segítségével. Azaz a figyelem felkeltésével fejlessze a gyermeket az életkorának megfelelő formában, valamint felkészítse őt a következő életszakasz kihívásaira.
- Még akkor is igénylik a szülő figyelmét és jelenlétét, ha a gyermekekre alapvetően a korai életszakaszokban a magányos játékforma a jellemző. (Egymás mellett játszás egymással játszás helyett.)
- A gyermek nem vákuumban nő, hat a környezetére és a környezete is hat rá. Már az első évében megállapítható, hogy optimálisan fejlődik-e a figyelme és vele együtt egyéb fizikai és mentális képességei.
A figyelem fejlesztését szolgáló játékok újszülöttkorban
Sokan tekintenek passzív szereplőként az újszülöttekre, holott az első hónap során az aprónak tűnő, rendszeres mozgásokkal „növesztenek” maguknak izomtónust, ami az első és legfontosabb mérföldkő.
- Bár az első mozdulatok összerendezetlenek és akaratlanok, ébrenléti idejében kiemelhetjük a biztonságos alvókuckóból és szilárd alapon, például egy játszószőnyegen hasra fektetve – és elengedve! – megfigyelhetjük, ahogy megpróbálja felfedezni a környezetét.
- Mivel a fejét elfordítva edzi az izmait, érzékszervi stimulációval, a környezetében elhelyezett kontrasztos tárgyakkal a figyelmét is tornáztatjuk.
- A hangot kiadó eszközök segítségével már korán megállapítható az esetleges veleszületett halláskárosodás.
Sokan a babaágy fölé helyezett színes játékokkal igyekeznek gyorsan és egyszerűen megoldani a figyelem fejlesztésének ezt a szakaszát. Nem véletlenül kell azonban már ilyen korán elválasztani egymástól az alvás és az ébrenlét helyét. Később hálásak leszünk magunknak, ha ezt a kettőt idejében különválasztjuk. Hiszen a baba megtanulja, hogy a kiságy az alvás helye, nem a játéké és a táplálkozásé.
Figyelem fejlesztése 2-3 hónapos korban
Már stabilan és magasan tartja a fejét, a vállát és a mellkasát, erősödik az izomzata. Akaratlagossá válik a forgás, rúgó mozdulatokat tesz a lábával, akár több métert is képes hason csúszkálva megtenni.
- Az egészséges gyermek amellett, hogy a tekintetével követi a tárgyakat, a hátára fordulva azokért nyúl, és ha eléri, meg is fogja azokat.
- Mivel az érzékekre támaszkodva fedezi fel a környezetét, az érzékszervi stimuláció által a figyelem fejlesztése továbbra is elengedhetetlen.
- Ebben a korban az összekapcsolható műanyag gyűrűk, csörgő-zörgő játékok, rágókák lesznek a baba legjobb barátai.
Figyelem fejlesztése 4-5 hónapos korban
Megkezdődik az érzékszervi tapasztalás és a motoros funkciók összehangolása:
- A látás elvezet az átfordulásig, a tapintás a megragadásig. Mindebből a gyermek először tapasztalja meg az ok-okozati összefüggéseket.
- Megérti és megtanulja, hogy akkor tudja megfogni a csörgőt, rágókát, ha átfordul és odatolja magát/kinyújtja érte a kezét.
- Egyre nagyobb szerephez jut a kar és az alkar izmainak fejlődése. Hiszen az átfordulásból a karok használatával jut el a gyermek a felülésig.
- Ülő helyzetben a világ még egy léptékkel tágasabbá válik a számára, ami később arra inspirálja, hogy a távolabbi dolgokat is elérje, megszerezze.
- Mindehhez társul még az az alapvető ösztön, hogy az idegen dolgokat megkóstolva a látásnál, szaglásnál, hallásnál egy fokkal közvetlenebb formában szerez információt.
- A baba érzékszerveinek stimulálása a szájba vehető, biztonságos, egészségre nem ártalmas alapanyagokból készült rágókák, puha, sípoló állatfigurák, gömbök, labdák, segítségével oldható meg.
- A már említett ok-okozati összefüggések felfedezése és a tapasztaltak elraktározása, azaz a figyelem és a memória fejlesztése is ezekkel az egyszerű játékokkal történik.
Figyelem fejlesztését szolgáló játékok 6-8 hónapos korban
Körülbelül 7 hónapos koráig a baba keményen dolgozik azért, hogy izmai képessé tegyék a stabil ülésre.
- Ebben az időszakban sokan nyúlnak különböző holdkompokért, aminek az az előnye, hogy a gyermek keze szabaddá válik.
- Az elé helyezett játékok arra ösztönzik, hogy megfogja azokat, ekkor az üreges és lyukas játékokat hívhatjuk segítségül.
- A támaszték ugyanakkor hátráltatja is az izmok fejlesztését, ezért mértékkel használjuk.
- A gyermeknek legyen lehetősége próbára tenni az izmait, hogy minél erőteljesebbé váljanak.
- Mindehhez egy megfelelően nagy és puha játszószőnyeg is a segítségünkre lehet, hogy ne kelljen attól tartani, hogy ha elesik, sérülést szenved.
- A kisebb-nagyobb, egymásba helyezhető formák a legmegfelelőbbek a figyelem fejlesztéséhez és az elvont fogalmak birodalmába vezetik a kicsiket: megtanulják, hogy azok a dolgok is léteznek, amiket éppen nem látnak.
Figyelem fejlesztése 9-12 hónapos korban
A gyermek már áll, és megteszi az első lépéseket, eleinte támaszkodva, majd önállóan.
Az álló helyzetből való lehajolás szintén egy mérföldkő a mozgásfejlődésben, melyhez a figyelem fejlesztésén keresztül juthatunk el:
- A szobában elhelyezett színes, nagyobb tárgyak, például babzsákok, egyrészt arra késztetik a gyermeket, hogy elmenjen értük, másrészt, hogy megfogja őket, felmásszon rájuk.
- A kis méretű tárgyakat a hüvelyk és mutatóujj közé csippentve tudja felvenni, így a figyelem felkeltése és megtartása vezet el a finommotorika és a szem-kéz koordináció fejlesztéséhez.
- Már képesek használni is a memóriában raktározott információkat, a szavak jelentősége is kifejezettebbé válik, és elérkezik a gyermekdalok, gyermekmesék, láncmesék, mondókák, versikék bevonása a figyelem fejlesztésébe.
- A vizuális ingereket digitális eszközök helyett a szinte elnyűhetetlen foglalkoztató textilkönyvecskék, fürdéshez is használható lapozós könyvek formájában tegyük számukra elérhetővé.
- Mivel a gyermek már önállóan lépeget, a közvetlen környezet felfedezése veszélyekkel járhat. Ekkor a figyelmen belül a kognitív flexibilitás képességének fejlesztése válik az egyik legfontosabb célunkká.
- A kicsinek meg kell értenie, el kell fogadnia a szabályokat, és meg kell tanulnia alkalmazkodni azokhoz.
- Elkezdődik az ösztönös tabefolyásolásának képessége, azaz a végrehajtó funkciókon belül a figyelem akaratlagos kontrolljának fejlesztése.
- Ha pár év múlva ezen a területen visszatérő/ismétlődő problémát tapasztalunk, például figyelemhiányos hiperaktivitásra utaló jeleket, szükségessé válhat fejlesztő pedagógus bevonása.
Ebben a korban fogjuk valószínűleg először tapasztalni azt, amikor az ő akarata szembeszegül a miénkkel, hiszen erre az időszakra esik az is, amikor az én, az ego ugyan még kezdetleges formában, de már tudatos szintre emelkedik a viselkedésükben.
Felfedezik, hogy amit tesznek, az hatással van a körülöttük lévő dolgokra és végső soron önmagukra is.
