Családi játékok a őszi-téli átmeneti időszakra
A sötétbe burkolódzó reggelek, a hirtelen jött hideg szelek, az őszi színkavalkádba öltözött természet napról-napra jelzi, hogy hamarosan beköszönt a téli időszak. Rövidülnek a kinti programok, egyre többet vagyunk otthon, együtt. Az októbervégi, november eleji időszak számos lehetőséget nyújt a együtt eltöltött idő emlékezetessé tételéhez.
A következőkben olyan közösen játszható játékokkal szeretnénk megismertetni a szülőket, melyeket az évszakok váltásának jegyében gyűjtöttünk össze:
Emlékező
A november eleje a legtöbb családban a megemlékezés időszakához köthető. Ilyenkor többet beszélgetünk azokról a szeretteinkről, akik már nem lehetnek közöttünk. A halálnak, elmúlásnak nem feltétlenül kell tabutémának lennie. Minél többet tudnak a gyermekek az őseik történeteiről, annál jobban tudják körvonalazni a saját élettörténetüket is. Ilyenkor jóleső régi fényképeket nézegetni, együtt megkeresni a fotókon, hogy milyen hasonlóságokat találunk a gyerekek és hajdani szeretteink haj- vagy szemszínben, arcvonásaiban stb. Kiemelni azokat a tulajdonságokat, melyek kedvesek vagy érdekesek voltak, pl. a nagypapa nagyon szerette a tejben áztatott kenyérdarabkákat, minden este ezt vacsorázta, olyan volt ez neki, mint most neked a müzli; a dédnagymama kedvenc illata a zöldalma illat volt, ha tehette, minden fiókjába zöldalma illatú szappant tett stb.
Játszhatunk különböző tárgyakkal is. Gyűjtsünk össze minél több olyan tárgyat, amit a múltban használtak. Ha maradtak olyan dolgok, kendők, kis dobozok, régi kalapok stb., ami konkrétan egy-egy családtagunké volt, még izgalmasabbá tehető a közös emlékezés. Beszélgessünk arról, hogy mire és mikor használhatták az adott tárgyakat. Melyik kié lehetett? Ezután gyűjtsünk össze minél több közös tulajdonságot (szín, forma, nagyság stb.) a tárgyak között. Ha még tovább szeretnénk görgetni a tárgyakkal való játékot, játszhatunk pl. Mi hiányzik? című játékot: az összegyűjtött tárgyakat tegyük le szétszórva egy egyszínű szőnyegre, asztalterítőre, asztalra stb. Beszéljük meg a gyerekekkel, hogy miket látnak. Utána takarjuk le egy kendővel a tárgyakat, és kérjük meg a gyerekeket, hogy forduljanak el vagy takarják el a szemüket. Vegyük ki egy tárgyat. A gyerekeknek meg kell mondaniuk, hogy melyik tárgy hiányzik. Ezután ők következnek és nekünk kell kitalálnunk, hogy mit nem látunk a tárgyak közül. Életkortól függően növelhetjük a tárgyak számát.
A Mi hiányzik? című készségfejlsztő játékról is elkészítettünk egy videót, mely itt tekinthető meg.
A mi történetünk
A történetmesélésnek különböző változatai lehetnek. Az egyik lehetséges módja a közös történetmesélés, melyhez használhatjuk az előző játékban is „szereplő” tárgyakat, de kiválaszthatunk nyolc-tíz más tárgyat is. Helyezzük a kiválasztott dolgokat egy tetszőleges sorrendbe és indulhat a történet, pl.: Egyszer régen, nagyon régen egy különleges városban, melyben minden ház teteje az égboltig ért, élt egy szemüveg. Aki ezt a szemüveget felhúzta, azt láthatta, amit csak akart stb. Egy novemberi napon arra járt egy kislány, aki fel szerette volna venni ezt a szemüveget stb.
Kő-papír-olló másképp
Az őszvégi időszak egy másik jellemzője a fény és sötétség különböző formáinak megtapasztalása. Ebben az időszakban tűnnek fel a töklámpások, akikkel együtt járnak a különböző fura és félelmetes lények. A szörnyek leküzdésére egy olyan játékot ajánlunk, melynek alapformáját szinte mindenki ismeri. A kő-papír-olló játék mintájára a szörnyeteg-hölgy-szerzetes mozdulatokat építjük be. A szörnyeteg egy karmoló kéz, a hölgy kecses, aki mutatóujját az arcához emeli, a szerzetes pedig összeérinti a két tenyerét mintha imádkozna. A játék hasonlóan a kő-papír-ollóhoz számolással indul. Álljunk szembe egymással, számoljunk háromig. Ezután mutassunk egy mozdulatot. A szörnyeteg legyőzi a hölgyet, a hölgy legyőzi a szerzetest, a szerzetes legyőzi a szörnyeteget.* Játékra fel!
*A játék alapötletének forrása: Játsszunk együtt! Játékútmutató bármilyen korú gyerekek számára
