Amikor a kreativitásról esik szó, hajlamosak vagyunk főként a művészi, de legalábbis az alkotó jellegű tevékenységekre gondolni, így a kreatív játékok és gyermekünk kreativitásának fejlesztése kapcsán is általában a kézügyességet igénylő elfoglaltságok jutnak eszünkbe. Pedig a kreativitás ennél sokkal univerzálisabb jelenség, és életünk minden területére jelentős kihatással van még felnőtt korunkban is. Szülőként érdemes ennek tudatásban lenni, és odafigyelően, tudatosan támogatni gyermekünk kreativitásának kibontakozását, fejlődését.
A kreativitás mint személyiségjegy
A kreativitás egy olyan komplex személyiségvonás, mely az élet számos területén játszik fontos szerepet a mindennapi problémamegoldástól a legkülönfélébb gondolkodási folyamatokon át az önkifejezésig és az alkotásig.
A kreatív személyiség legfőbb jellemzője, hogy a dolgokra a konvencionálistól eltérő módon, nyitott szemlélettel tekint, és ebből adódóan alternatív, újszerű meglátásokat és megoldásokat képes létrehozni. Míg a legtöbben jellemzően a megszokott, megtanult és jól bevált – mondhatni sematikusan „egyutas” – megoldásokkal reagálunk egy-egy élethelyzetre vagy megoldandó feladatra, addig a kreatív hozzáállású emberek a nyitott lehetőséget látják benne, és ennek az ún. divergens gondolkodásnak köszönhetően invenciózus ötletekkel rukkolnak elő. Olyasmik jutnak eszükbe a leghétköznapibb dolgokról is, amire mások nemhogy nem gondolnak, de fel sem merül bennük, hogy a megszokottól eltérő módon tekintsenek rájuk.
A kreatív ember
Adjunk egy rúd szalámit egy átlagos gyermek, illetve egy kreatívabb kezébe. Az előbbi jó eséllyel csak az ennivalót fogja benne látni, legfeljebb „kardozik” vele egyet, míg a kreatívnak számtalan játékos ötlete támad, hogyan foglalja le magát ezzel a véletlenszerű tárggyal. Ez a képessége persze nem korlátozódik a játékra és a tárgyakra: pontosan ilyen kreatívan fog reagálni akkor is, amikor csordogálni kezd a kiborult meggylé a fehér abrosz felé, vagy amikor ki kell szabadítani a szomszéd erkélyén rekedt macskát. Ugyanez az ember felnőttkorában az élet számos helyzetében fogja feltalálni magát, és sikeresen venni az akadályokat akár egy váratlan munkahelyi kihívás, akár egy rohanás közben elszakadt szandálpánt kapcsán, vagy éppen egy síró kisgyerek szülőjeként.
A kutatások szerint a kreatív embereket:
- rugalmasság,
- eredetiség,
- innovatív problémamegoldás,
- kíváncsiság és tudásvágy jellemzi.
Ezen túlmenően:
- autonóm,
- pozitív énképpel rendelkező,
- független gondolkodású,
- önmegvalósító személyiségek.
Hát ez azért így elég jól hangzik – ki ne akarná, hogy gyermeke ilyen emberré váljon? A jó hír az, hogy a kreativitás fejleszthető.
A kreativitás fejlesztése
A jobb agyfélteke szerepe
Egyrészt minden olyan tevékenységgel elősegítjük a kreativitás fejlődését is, melyek a jobb agyféltekét erősítik, a kreativitásért ugyanis ez a terület felelős. A mai világ azonban nem igazán kedvez a jobb agyféltekének: sokkal inkább a bal agyféltekét értékeli és működteti, és sajnos ebbe az iskolarendszer is beleértendő.
Ennek ellensúlyozására jót tesz:
- a zene, a zenélés,
- a tánc,
- a képzelet működtetése: mesehallgatás, fantáziajátékok, például történetek kitalálása láncban
- az improvizációs játékok, szerepjátékok,
- az alkotó tevékenységek,
- az intuitív tevékenységek, például asszociációs játékok
- a szokásoktól eltérő viselkedések kipróbálása, például bal kézzel vagy lábbal tevékenykedés, fejjel lefelé játék.
A szülői hozzáállás is számít
Fontos az is, hogy szülői attitűdünkkel is támogassuk gyermekünk kreativitásának kibontakozását ahelyett, hogy akaratlanul letörnénk azt.
- Noha olykor – leginkább szabálykövető, poroszos neveltetésünknek köszönhetően – bosszantó lehet, hogy a gyerek játszik az étellel, állandóan mindenféle hangokat ad ki, álmodozó, túl élénk a fantáziája stb. Ne korholjuk ezért: legtöbb esetben éppen az élénk kreativitás jelei ezek, melyekkel senkinek nem árt, és ha nem azt tanulja meg, hogy büntetés jár érte, felnőtt korára is jó eséllyel megőriz belőle valamit.
- Bátorítsuk gyermekünket a felfedezésre, próbálgatásra! Fontos, hogy megtanulja: az alkalmi kudarc az élet velejárója, ám mindig van újabb lehetőség másként csinálni és sikert elérni. Ha kell, finoman vezessük rá újabb és újabb alternatívák, más megközelítésmódok alkalmazására.
- Hagyjuk, hogy önállóan oldjon meg dolgokat, még ha elsőre (vagy sokadikra) nem is sikerül neki. Ne akarjunk mindent megoldani helyette, mert azzal letörjük a proaktivitását és az önbizalmát. Ne akarjuk megkímélni minden kudarctól, mert nem teszünk vele jót neki.
Játékok a kreativitás fejlesztésére
Mesélős játékok
Hatékonyan fejlesztik a képzelőerőt a különböző szó- és mesélős játékok. Kicsiknek hasznos eszköz ehhez például a Képes történetek sorozat, nagyobbacskáknak a Mondj egy történetet! kockák és a méltán népszerű Dixit kártyasorozat.
Építő és manipulatív játékok
Nagy teret engednek a kreativitásnak a különféle térbeli építő játékok, amelyekkel szabadon alkothat a gyermek. Ilyen például a Cuppantsd rá! és 3D Konstrukciós Pálcika Építő, míg a kicsiknél hasznosak a kézügyességet és koordinációt is fejlesztő manipulatív játékok, mint amilyen a Tekergő vagy a Kedvenc állataim építőjáték.
Problémamegoldó játékok
Komplex kreatív gondolkodást igényelnek a problémafókuszú rejtvényjátékok, pl. puzzle és a konstrukciós játékok, melyekben egy célt kell elérni kreatív módon. Kisebbeknek ilyenek a Forma egyeztető vonat szettek, míg nagyobbaknál az összetettebb problémamegoldó játékok, mint amilyen a Logikai városépítő játék vagy a Coggy fogaskerék alakító.
